2008. március 10., hétfő

Riport Dr. Oberling János családorvossal, Magyarhertelend


Hogy indult Magyarhertelenden a dohányzásról leszokás támogatása?
Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma megkérte 4 egyetem Családorvostani Intézetét, hogy munkacsoportjaik közreműködésével dolgozzanak ki egy olyan interaktív módszert, amely segít a családorvosoknak a betegeik dohányzásról leszokásának támogatásában.
A magam részéről szívesen csatlakoztam ehhez a programhoz, mert elkötelezett híve vagyok az egészséges, füstmentes életnek. Csak a mi körzetünkből 21 családorvos vett részt a két hetes továbbképzésben, az alkalmanként 6 órás, nehéz fárasztó tréningen.

Miért van szükség orvosi támogatásra a leszokás folyamatában?
Aki orvosi segítséget kér, nyilván korábban megtapasztalta, hogy egyedül nem megy! Néhány egyszerű fogás sokat segíthet. Mozgósítjuk a beteg hiúságát, bíztatjuk, hogy mondja el a haveroknak elhatározását: ő most leszokik, - talán visszatartja, hogy vajon mit gondolnak majd róla, ha mégsem sikerül.
A nikotinfüggőség önmagában is igen erős. De tapasztalhattuk, hogy nemcsak a nikotin okozza ezt a függőséget, hanem az egyéb biokémiai hatások is és ezt a hatást nem lehet csupán a nikotin pótlásával kiküszöbölni. A korábbi leszokást segítő programok igen rossz hatásfokkal működtek, és főleg hosszútávon nem hoztak jó eredményeket.
A különféle reklámok statisztikái, amelyek 80-90 százalékos, látványos eredményekről meséltek, igazak lehettek az első 2-3 hónapban, de nem foglalkoztak azzal, hogy mi történt a beteggel fél év, egy év múlva… nem mutatták meg a nagyarányú visszaszokást.
Amíg a közelmúltban egy új hatóanyag nem jelent meg a piacon, ugyanazt a nikotint pótoltuk vissza a szervezetbe, különféle beviteli formákban, sprayben, tapaszban, rágógumiban, mindenféle formában, csak éppen nem cigarettában, de a káros nikotinhatás így is megmaradt.
Bár nikotin-éhség elmaradt, a módszer mégsem volt eredményes, mert a nikotinhoz való kötődés, ha más formában is, de megmaradt. Ez az új hatóanyag abban segít, hogy az agyban ahhoz a receptorhoz kötődik, amelyhez a nikotin is. Hatására dopamin – közismert nevén boldogsághormon szabadul fel, ezért hiába is szívja el a beteg a cigarettát, annak hatása elmarad. A gyógyszerhez pedig nem fog hozzászokni, mert annak nincs olyan erősen kötődő hatása, mint a nikotinnak.

Mióta foglakozik a dohányzásról történő leszokás támogatásával?
Amióta orvos vagyok, mindig megkérdezem a betegeimet, hogy dohányoznak-e, és igyekszem alternatívát állítani eléjük. Saját statisztikáim szerint betegeim közül a megnövekedett felelősség érzése – például egy gyermek születése, vagy konkrét betegségtől való félelem képes rábírni valakit a nagy elhatározásra, és arra hogy tartósan absztinens maradjon.

Hogyan zajlik a konzultáció?
Plakátokon meghirdettük, hogy most igazán és sikeresen lehet leszokni a cigarettáról! Bár régen is mindig rendszeresen szóba került a leszokás szükségessége, - különösen olyan betegségeknél, ahol a dohányzás ront az állapoton.
Lassan híre megy a faluban, hogy ez az új módszer sikeresebbnek ígérkezik minden korábbinál. Ha valaki elhatározza magát, és bejelentkezik, egyeztetünk vele egy rendelésen kívüli időpontot – normál rendelésen sajnos nem jut elegendő idő konzultációra – részletesen átbeszéljük a lehetőségeket. Hála a programnak nemcsak mi tudunk segíteni; van Internetes fórum, blog, és más telefonos segítség is. A mi településünkön 4-5 emberből álló, egymást mindenben támogató, erősítő kiscsoportokat szerveztünk a problémák megbeszélésre és ezek sikeresen működnek.

Honnan tudja, hogy ki mennyire nikotinfüggő?
A rendelőben megjelent embereket mindig megkérdezzük a dohányzási szokásaikról, azon kívül minden évben szervezünk valamilyen célirányos szűrést a faluban. Tavaly szájüregrák szűrés volt, előtte a cukorbetegséget szűrtünk, de mérjük a koleszterint, a csontritkulást is. A várakozó időben kérdőíveket töltetünk ki a pácienseinkkel – sok információhoz jutunk hozzá a kérdőívek feldolgozásakor. De mindig rákérdezünk, arra is, hogy dohányzik-e az illető.
Sokat segítenek az orvostanhallgatók, a rezidensek, akik itt töltik a gyakorlatukat. Bíztató, hogy a fiatalabb orvosok között egyre kevesebben dohányoznak.

Kinek nehezebb leszokni a dohányzásról, aki jobban nikotinfüggő, vagy ez csak elhatározás kérdése?
Ez nagyban függ a személyiségtípustól és a motiváltságtól. A környezet támogatása döntő tényező. Van olyan betegem, aki napi 2 dobozzal is elszívott, de az erős motiváltsága miatt különösebb segítség nélkül egyik napról a másikra abba tudta hagyni a dohányzást, és van olyan „kocadohányos” betegem, aki képtelen megválni a napi néhány szál cigarettája elszívásától.
Ne felejtsük, hogy már napi egy szál cigaretta is káros! Érdemes megjegyezni, hogy alkoholistáknak nincs betegségtudatuk, mint ahogy a cigarettázóknak sincs! Meggyőzéssel kell segíteni a betegeknek, minimum 5-10 orvos beteg találkozás szükséges a stabil maradandó leszokáshoz. A kritikus időszak, az első három hónap! A mi körzetünkben – bár sajnos pontosan nem számoltam, de elég sok ember hagyta abba segítségünkkel a cigarettázást.

Mi az a CO mérés (szénmonoxid mérés), és alkalmazza-e Ön a rendelőjében?
A kilégzett levegőből lehet mérni a szénmonoxidot, és mivel a tökéletlen égés miatt a dohányzóknál nyilván magasabb ez az érték, a mérés egy fajta kontroll lehet a dohányos számára. Fontos, hogy a beteg érezze, nemcsak a „becsület szavára” épít a terápia, hanem objektív számok alapján ellenőrizzük is az adatokat. Igen ösztönző, hogy a beteg maga is látja eredményt, tapasztalja, hogyan javulnak az értékei, milyen előnyökkel jár a leszokás, hogy csökkennek sorra a rizikó faktorai cigaretta nélkül.
Csak ismételni tudom, nincs olyan kevés cigaretta, amely még nem káros.
Vizsgálták, hogy néhány slukk elszívása után már gyakorlatilag egy napra megbénítjuk azokat a csillószőröket a légútjainkban, amelyek kihajtják a felgyülemlett nyákot. Azért krákognak, köhögnek ébredés után, reggel a dohányosok, mert a csillószőrök kezdenek „magukhoz térni”, hogy kitisztítsák a légutakat. Bár az első cigi után megszűnik a köhögésük, ez nem jelenti azt, hogy jót tett a rágyújtás, meggyógyították magukat, hanem a szervezetük természetes védekezési mechanizmusát bénították le ismét, napokra. Amíg napi egy deci vörösbor segít az egészség megőrzésében, a cigarettának minden egyes darabja káros.

Milyen előnyei vannak hosszú és rövidtávon a leszokásnak?
Rövidtávon egyértelmű a fizikai teljesítő képesség növekedése, a közérzet javulása, a krónikus hörghurut elmúlása, a hölgyek bőrének előnyös változása, megszépülése hosszútávon a súlyos betegségek kockázatának csökkenése a jutalom.
És akkor, még ne is beszéljünk az anyagi előnyökről. Számoljunk csak, 5 év alatt egy dohányzó házaspár mintegy 5 millió forintot füstöl el, ez egy remek kocsi ára!

Vannak-e megrögzött dohányos betegei?
Sajnos igen, és vannak köztük súlyos COPD-s, sőt perifériás érszűkületes betegeim, közülük az egyiknek már amputálni kellett a lábujjait - ezeket én a „Boldog Dohányos!” kategóriájába sorolom, sajnos őket se meggyőzni, se leszoktatni nem tudjuk, különösen a pszichés okok miatt.
Érvelünk a nikotinmentes terápia mellett, amelyet azonban drágának találnak, hiába mondjuk, hogy egy havi gyógyszer, egy havi cigaretta árának felel meg, cigarettára naponta összekotorják a pénzt pár száz forintot, míg a gyógyszert egy összegben kell kifizetni.

Beszéljünk a passzív dohányosokról?
Dohányzó szülők csecsemőinél is kimutatták már elváltozásokat, a nikotin ártalmait. És hasonló kockázattal bírnak, azok is, akik olyan környezetben vannak, ahol fokozottan ki vannak téve a nikotin ártalmainak.
Sokat várunk az új törvénytől, amely megtiltja a közterületeken, éttermekben a dohányzást. Az ellenzők a dohányzók személyiségi jogaival is érvelnek! Hamisan. Nem teheti tönkre magát és környezetét valaki büntetlenül. Amíg a dohányos a közös kasszából veszi ki a pénzt a betegségeinek a kezelésére, a személyiség joga háttérbe szorul, miután a többi beteg elől veszi el a pénznek egy részét.

Milyen kudarcai vannak a munkája során?
Legnagyobb kudarcom az a bizonyos „Boldog Dohányos” aki nem akar leszokni, és akit nem lehet meggyőzni. Valószínűleg ő maga is fél a kudarctól, hogy majd nem sikerül megfelelnie az elvárásoknak. A kudarc másik formája, hogy a nikotinéhség mellett egy teljes szokásrendszert, megszokott mozdulatokat kell megváltoztatni, új viselkedés rendszert kell kialakítani.

Az orvosok számára szervezett tréning arra tanít, hogy milyen hatékony módszerekkel tudjunk segíteni a hozzánk fordulóknak. Az eddigi módszerek közül ez a nikotinmentes megoldás látszik a leghatásosabbnak. Ez több mint gyógyszer. A jelentkező segítséget kaphat könyv, napló formájában, napi tanácsokkal, hogy mikor mit kell tennie a leszokás érdekében. Kaphat sms-ben is nap, mint nap pszichés segítséget. Kaphat konkrét jó tanácsokat, hogyan kezdjen neki a nagy elhatározásnak, hogyan tüntessen el a környezetéből minden dohányzásra emlékeztető tárgyat, eszközt (gyufát, öngyújtót, hamutálat), mossa ki a függönyöket, hogy soha többé ne érezze a nikotin rabságban tartó, fojtogató szagát.
NK HCH

2 megjegyzés:

pallósné dallos erzsébet írta...

Igen elgondolkodtató olvasmány! Talán el kéne dobni a cigarettát!
Régen azt gondoltam nekem ez egy perc alatt menni fog, ma már tudom , hogy ez csak önámitás.

Gy.Ata írta...

Szerencsére sosem jutott eszembe, hogy dohányozzak, inkább annak idején a passzív dohányzástól szenvedtem, mikor még lehetett, étteremben, cukrászdában dohányozni. szerencsére már nem lehet, mert a dohányosok nem voltak tekintettel senkire, és most sem lennének.